Költés

A kék vércse térségünk egyetlen természetes telepeken és szoliter módon is fészkelő ragadozó madara. Mint az összes többi sólyomféle, a kék vércse sem épít fészket, hanem elsősorban varjúfélék üres fészkeit foglalja el.
A késői fészkelők közé tartozik, 3-4 (ritkán 5) téglavörös tojását május-júniusban rakja le. A tojók és hímek egyaránt kotlanak, mely körülbelül 4 hétig tart.
Mindkét szülő eteti a fiókákat, melyek 4 hetes korukra válnak röpképessé. A másodéves madarak már ivarérettek, a legidősebb ismert példány 12 évig élt.

 

A vetési varjú

A vetési varjúnak kiemelt szerepe van a kék vércsék életében, hiszen a varjak fészektelepei kiváló lehetőséget biztosítanak a telepes költéshez. Ez a tény azért is fontos, mert a vércsék sikeresebben nevelik fel fiókáikat telepen, mint szoliter fészekben. Sajnos az utóbbi évtizedekben kíméletlenül irtották a varjakat, feltételezett mezőgazdasági kártételük miatt, így mára már számuk nagyon jelentősen megfogyatkozott: 1980-an tavaszán közel 255 000 pár költött, míg napjainkban maximum 30 000 pár fészkel Magyarország területén. Alkalmas élőhelyeken a varjútelepek eltűnése ellensúlyozható, mivel a kék vércsék műfészkekkel megtelepíthetőek. Az aktív természetvédelmi beavatkozások következtében a Magyarországon költő mintegy 1000 páros állomány 2/3-a napjainkra műfészekben költ.

A vetési varjú 2001 óta védett, természetvédelmi értéke: 10 000 Ft!